Hihetetlen.... ez tényleg az én életem?

Hatalmas élménybeszámolóval jelentkezek :D  Egy ideje nem blogoltam, szóval hello mindenkinek, jöjjön aminek jönnie kell xD
Óó, a tegnap. E-vel voltam, valami hihetetlen délután volt ^^ Igazából nagyon furcsa... egy teljes délutánra képes volt kiverni a fejemből egy nagyon magas, nagyon édes srácot, akinek nem vagyok hajlandó leírni még csak a rövidített nevét sem... így is túl sokszor tettem már meg. Ami azt illeti, E is hihetetlen, de akármennyire is igyekszem vele felülírni a Mr. Inkognitót, nem megy. Élvezem a társaságát, hiszen iszonyú jó arc, de... nem tudom. Pasiként nem tudom magam mellé elképzelni. Pedig nagyon édes sms-t kaptam tőle.... :(
Annyira szégyellem magam emiatt. Tényleg nem lenne szabad ezt csinálnom szegény fiúval, miközben tudom, hogy nem őt szeretem. Tudom, hogy el kéne felejteni a másikat: nem érdeklem, még arra se veszi a fáradtságot, hogy írjon, vagy valami, mégis, nem tudom kiverni a fejemből.
Talán E-vel menne. De nem vagyok képes úgy összejönni valakivel, hogy közben mást szeretek - egyszer már megtettem, és valami rémes volt. Nem akarom, nem tudom újra csinálni :( Csak... egy barátot szeretnék. Egy olyan barátot, akinek bármit elmondhatok, aki nem szúr hátba, aki mellettem áll....
Talán ez kis lökött lesz az, aki mellettem áll? Fogalmam sincs. De nagyon örülnék neki, hiszen ilyen rövid idő alatt túlságosan is megkedveltem, hogy csak úgy hagyjam elmenni :) Bár nem tudok vele párkapcsolatot létesíteni, akármennyire is ezt rágják a fülembe, barátként kincset érhet.