Úgy fááááj.....2013.03.03. 20:55, Liz
2013. 03. 03. vasárnap
Azt hiszem, nincs undorítóbb dolog az életnél.....
Hát, konichiwa, all. Igazából nem tudom, kinek is köszönök, hiszen a blogot csak úgy magamnak írogatom, de a berögzült szokásokon nehéz változtatni.
Szóval, megint vagyok. Vége a hétvégének, ismét kollégiumban vagyok, és igyekszem nem túl látványosan szenvedni. A hétvége valami brutálisra sikerült - szó szerint fájt a magány, és már ott tartottam, komolyan öngyilkos leszek.
Aztán jött egy meghívás, a lehető legjobbkor. Tegnap Minervában voltam Maryvel és a szokásos csapattal, többek között azzal a pasival, akibe L előtt bele voltam esve.
Az este igencsak érdekesen telt, Dr. Liz ismét óvodát nyitott xD Imádom, mikor a huszonéves, elvileg felnőtt emberek előadják a verekedős, durcás kisgyereket :) De nem para, végülis nagyjából jól szórakoztam, főleg, hogy a hazaúton meglepően kellemes üléstársam volt :D
Na mindegy, eddig tartott a pozitív én. A mai napom már egészen más tészta volt: reggel anyu ébresztett, nagyon édes volt, az ágyba hozta a friss bundás kenyeret :) <3
Aztán jött a reggeli kómás ébredés, macskával a nyakamon xD Gyors - na jó, másfél órás - fürdés, és hajszárítás. Mit szenvedtem ma a fejemmel o.O általában nem vesz két órát igénybe, míg megszárítom és bevasalom, de ma nagyon nem voltam toppon ><
Itt jött egy kósza depresszióroham, már ott tartottam, hogy a kezemben volt a borotvapengém. Aztán végül megálltam, és nem nyírtam ki magam, csak röőke másfél órát töltöttem azzal, hogy a könnyeimmel eláztassam a macsekom, Blaire bundáját. Szerencsére ő ezt nem vette zokon, sőt, dorombolva és vernyákolva nyalta le az arcomról a sós könnyeket, míg végül kénytelen voltam mosolyogni a kis szőrgubancon. Végül nagyjából helyrepofoztam magam, bár még mindig nem értem, miért is vagyok ilyen depressziós, ha egyszer ilyen emberek és állatok vesznek körül. Persze, a szerelmes énem nem kapott semmit, csak újjab tüskéket, amik még most is szúrnak, ha eszembe jut, és ezen az se segít sokat, hogy a chatsoron egyből bevillan a neve és a kis zöld pontocska.
De térjünk vissza a naphoz.
Aztán persze pakolászás, vissza kóterba. Holnapra már megvan a terv, megyek Katámmal magasított szárú dorkót venni *o*
És ha minden igaz, kedden megyek Harkányba Endyhez :3 Egy cuki, nagyon aranyos emo srác, kicsit meglepő, zöldeskék hajjal xD De szigorúan csak barátni látogatás lesz, még akkor is, ha szétment a barátnőjével. Mindenki azzal csesztet, hogy "húúú, meg fog b*szni", de nem, nem, ez nincs tervbe véve. A lelketlen dugás amúgy sem menne.
Igazából még mindig ott tartok, hogy valahogy ki kéne vernem LŰ-t a fejemből. Már az ismerkedésünk elején megmondta, hogy barátságnál többet nem szeretne, én pedig igyekeztem tartani magam ehhez, egészen addig, míg rá nem jöttem, hogy reménytelenül beleestem.
De most abba kéne hagynom a szerelmi bánatom ecsetelését, és kicsit megpróbálni vidámabbnak tettetni magam, hogy legalább a többiek kedvét ne csesszem el, még ha én offon is vagyok.
|