Indul a blog

Konichiwa :)

Hát, nem is tudom, mivel kezdjem.... tulajdonképpen talán magyarázat kéne, nemde? Egy könnyű kis monológ, amiben elmondom, miért is döntöttem úgy, hogy netes naplót vezetek.
Tulajdonképpen csak szükségem van valamire, ami elvonja a figyelmem erről az egész agybajról. Kell valami, amiben megoszthatom a személyes világfájdalmam, és tulajdonképpen nem tudom, kihez fordulhatnék vele, hiszen ha valakinek személyesen elmondom, tuti, megunja.
Ennek eddig nem sok értelme van, nem igaz? Na sebaj. Majd a későbbiekben értelmet nyer.
A lényeg, hogy én így még nem szerettem... soha életemben. Tényleg jobban szeretem, mint bárki mást, és hé, ezen sokan megsértődnének, ha tudnák, de ez van. Tényleg imádom....
A mai napom átlagosan telt, nem volt semmi izgi. Duplatesin beszereztem két ötöst, magasugrás és hajlított karú függeszkedés.... nagyon büszke vagyok magamra ^^  Amióüta elkezdtem lefogyni, sokkal könnyebben megy a tesi. Félreértés ne essék, eddig se voltam dagi: normál alkatom van, de én vékonyabb akarok lenni. Olyan vékony, mint L *.* az a fiú hihetetlen alakkal rendelkezik. Talán, ha vékonyabb leszek, jobban tetszek neki... és még könnyebb lesz a tesi xD
Délután még ki kell választanom a ruhám a holnapi jelmezes felvonulásra :) Nem is tudom, mi legyen.... de azt hiszem, önmagam adom majd :) Épp elég ijesztő vagyok az emberek szemében akkor is, ha önmagam adom, nem kell ide semmiféle vérfagyasztó smink xD
Nagyon durva, a karomon lévő HEARTBREAKER felirat színváltós.... ma mikor mentem fel suliba, konkrétan lila volt. Én nem tudtam, hogy a hegek képesek színt váltani, de ezek szerint....
Mindenki ezzel cseszeget. Pedig ez én vagyok: épp úgy hozzám tartozik a karomon lévő összeszabdalt bőr, mint a szemem. Ha akarnék, se tudnék változtatni rajta.
Ezen mindenki teljesen kiakad. Szerintem inkább azon kéne, hogy milyenek az emberek: szétszedik azt, ami nem illik bele a világképükbe.
Hát, igen, ma is igencsak sötét kedvemben kapott el a blogolhatnék. Ennek oka talán L lehet: facebookon nem írt vissza, holott elolvasta az üzenetet. Igazából sejtem, hogy csak mert elhagyta a telefonját, de a szívem állandóan lázad, és csak az jár a fejemben, hogy hú, a fenébe, biztos haragszik rám valamiért.