Röpködnek a feszültségek....2013.04.03. 15:09, xXSalemXx
2013. 04. 03. szerda
Hát, hiába minden rózsaszín felhőcske, a valóság mindig utolér... és ami azt illeti, egy cseppet sem tetszik.
Ugyebár, én éppen durván szerelmes avgyok. A ciki csak az, hogy megvolt G-vel az első veszekedésünk: ami engem illet, full halálfélelemben voltam ma délelőtt xD De a probléma megoldódott. Igaz, hogy spontán elsírtam magam, szegény emberek azt se tudták, mit kezdjenek velem... azt hiszem, ha a potyogó könnyedet törölgeted, és az aggódó kérdésekre igyekszel gondtalanul legyinteni, nem fogják elhinni a "Semmi, semmi...." választ. Ennyire még én sem tudom félrevezetni az embereket.
Szóval, mint már említettem, volt egy kis balhé.... Tulajdonképpen elég nagy. Miután megoldódott, persze jött a másik....
Szóval, akkor rendszerezzünk.
A gond tegnap este kezdődött. G valami olyasmit vett ki az üzenőfali bejegyzéseimből, hogy nem bízok benne... kac-kac. Jó vicc. Nos, mindegy, a lényeg, hogy nagyon úgy viselkedett, mint aki el akar távolodni. Ettől egy egészen picikét megőrültem, ás jött a már emlegetett idegösszeroppanás-féle. Túlságosan megszerettem ahhoz, hogy egy ilyen értelmetlen hülyeség miatt elveszítsem.
Szóval, félretettem a büszkeségem, ami általában a legtöbb gondot okozza, és helyrehoztam a dolgokat.
Tehát, miután ez így megvolt, nagy elégedetten bementem Vivivel Pécsre, ellógva az utolsó órámat, hogy segítsek neki pc-t és cicanadrágot választai. Ezt egész gyorsan lezavartuk, így elértem az egyórás buszt. Vidáman szálltam fel rá, csak épp azt nem sejtettem, ki vár majd rám a végénél....
Hát, mikor leszálltam, egy ismerős, elnyújtott "szia"-t hallottam, azt a hangot, amit akár ezer közül is felismernék. Egyetlen hangot szeretek csak ennél jobban, és az G-é....
Kelletlenül fordultam arra, és ki nézett velem szembe? Naná. L. Olyan irritáló, hogy mióta igyekszem elkerülni, állandóan belebotlok. Ez így egy cseppet sem könnyíti meg a dolgom.
Gyorsan odavágtam egy "hello"-t, és szinte azonnal el is rohantam.... kicsit volt csak kellemetlen a helyzet. Furcsa volt megint ilyen közelről látni.... de mindegy. A múlt, a múlt, már olyan régen elmúúúúúlt... :/
Szóval, most éppen azon vagyok, hogy valahogy eljussak este Chrissel és Patrikkal, meg még nem tudom, kikkkel alkoholizálni... ami azt illeti, nem sok hangulatom van hozzá, de megígértem, hogy ott leszek. Szóval, kénytelen leszek menni, csak abban reménykedem, hogy elhurcolhatom magammal valamelyik lányt, mivel az úgy nem jó játék, hogy csak én leszek ott lány....
|