Nos, ma elég sok negatív megjegyzést kaptam. De tudod mit? NEM ÉRDEKEL.

Ami azt illeti, egy kicsit kiakadtam ma. Az egyik ismerősöm, akivel eddig egész jókat dumálgattunk, most közölte, hogy agyilag visszamaradottnak tart.... merthogy nekem még vannak álmaim, amiket kergetek xD Komolyan, ez már röhej. Miért kéne olyanokért máshogy viselkednem, mint ami nekem természetes, akik egyszerűen nem érdemlik meg a rájuk fordított energiát?
Lehet önzőnek titulálni, de ez a véleményem.
Szóval igyekszem nem magamra venni a mai sértéseket, és megy ezerrel a BVB (LINK) .
Hiszen mi másom van a reményeimen kívűl? Semmi. Ezekből kell valahogy megélnem, mert csak ezek tartanak a víz felszíne felett....
Mégis mindenki meg akar változtatni. Volt egy kérdés, mielőtt a nővérem a képembe öntötte a kávéját: mit vársz az élettől?
Amikor mosolyogva ráztam ki a hajamból a mellesleg tökéletesre sikerült kávé cseppjeit, csak az dübörgött a fejemben: pont ezt. Hogy pofán öntenek, leköpnek, átgyalogolnak rajtam, hiszen én scak egy száraz folt vagyok, ami segít, hogy ne legyen sáros a cipőjük.
Valahogy sosem tudok megfelelni senkinek. Holott próbálkoztam: tényleg igyekeztem. De most már no para, nem is kísérletezek a dologgal xD Elég volt a folyamatos csalódásokból.
Franc fog itt erősködni nekik. Minek álljak fel, ha úgyis visszakerülök a padlóra?!